2010. február 9., kedd

Welcome to the Jungle

Peru – 2 .resz – Puerto Maldonado Punobol egy 5-6 oras buszut utan megerkeztunk Cuscoba, az inkak osi “fovarosaba”. Azonban nem volt sok idonk arra, hogy korbenezzunk, mert kora reggel indult a repulonk Puerto Maldonadoba. Ez egy mindossze fel oras repulout, de olyan mintha egy teljesen mas orszagba erkeztunk volna. A 15 fok utan belecsoppentunk a 35 fokba, 90%-os paratartalommal. Na nem panaszkeppen irom mindezt, tudom milyen az ido odahaza, es, hogy valoszinuleg sokan lecserelnek a holapatolast, egy kis napozasra. :) Puerto Maldonado egy kb 40-50.000-es varos a dzsungel kozepen, szoval csak annyi idore alltunk meg itt, hogy egy kis elelmet vegyunk magunkhoz. Amint ezzel vegeztunk, a turavezetunk beterelt bennunket egy csonakba, es megkezdtuk 3 oras csonakutunkat a Tambopata folyon. Utkozben lattunk a folyoparton nehany kapivarat, ami a legnagyobb ragcsalo a vilagon. Igazabol ugy neznek ki, mint egy nagy dagadt hod abbol a tavolsagbol, ahonnan mi lattuk oket, de ime egy kep, ki-ki dontson maga. Mikor megerkeztunk taborunkba, a Tambopata Eco Lodge-ba, nem hittunk a szemunknek, annyira szep volt. Az elektromossag hianyat leszamitva minden nagyon modern volt. Volt etterem, bar, roplabdapalya, es a fahazak is teljesen korrektul fel voltak szerelve. A hazak ablakai teljesen be volt vonva szunyoghaloval, hogy a bogarak meg ne egyenek. Sok ilyen taborban a halotermeknek nincsennek oldalso falai, a benn alvo embereket csak egy, az agyuk fole szerelt moszkitohalo vedi az oserdo allataitol. Na mar most annak tukreben, hogy talalkoztunk tarantulaval es mas oklomnyi pokokkal, az a fal koztunk es a vadon kozott egesz megnyugtato volt. De talalt mar a turavezetonk egy majd 2 meteres anakondat is a szobajaban… Valoszinuleg nyitva hagyta az ajtajat egyik ejjel egy kis italozas utan. Megerkezesunk estejen elindultunk a dzsungelbe egy gyors kis vadlesre. Sotetedes utan az oserdo megtelt elettel… a bogarak, majmok es meg ki tudja mi minden hihetetlen zenebonat csaptak. A turavezetonk, Ricardo, eloszor egy tarantulat mutatott az egyik haz palmalevel tetojeben, majd az erdo melyen sikerult meg talalnunk egy rakat pokot, hangyat, tucskot, csotanyt - termeszetesen mind 3x nagyobb volt, mint barmi, amit valaha lattunk. Sajnos nem talalkoztunk sem jaguarral, sem anakodval, de a tarantula pok latvanya eleg izgalmat nyujtott nekunk egy estere. Azt mondanom sem kell, hogy elalvas elott az agyunk feletti moszkitohalot a legnagyobb precizitasaval tomkodtuk a matracunk ala, hogy meg a legkisebb bogarnak se legyen eselye ejjel rank maszni. Masnap, egy pazar reggeli utan, nekiindultunk, hogy lassunk valami igazi fenevadat. A folyon valo atkeles meg nem okozott problemat, de amikor kiugrottunk a tulparton, terdig sullyedtunk a mocsarba. Aldottuk is magunkat, hogy felvettuk a tabor altal nyujtott gumicsizmakat. Aki nem igy tett, annak volt mit takaritania miutan visszaertunk. Sajnos ezen a turan sem sikerult semmi fenevadat latnunk, de amint azt a kepek is mutatjak, mindig talaltunk valami fenykepezni valot. Ebed utan egy helyi farmot latogattunk meg, es bepillantast nyerhettunk egy helyi csalad mindennapjaiba. A legjobb az volt, hogy mindenfele egzotikus gyumolcsot megkosotlhattunk, amit csak akartunk. A legtobb noveny ugy nezett ki, mintha egyenesen a 8. utas a halal diszletebol vagtak volna ki, kulonosen a bananfan lepodetem meg. Miutan elkoszontunk a csaladtol, visszacsavartunk a taborba es a helyiek kihivtak bennunket egy baratsagos roplabda meccsre. A tet egy uveg sor volt fejenkent, szoval nem babra ment a jatek. :) Mint azt mar leirtam korabbi bejegyzesekben, az oslakosok – magassagukbol adodoan - nem nagyon szoktak beverni a fejuket, ami hatalmas elonyt jelentett szamunkra a roplabdapalyan meg ugy is, hogy kozulunk senki nem jatszott mar evek ota. Talan ennek is koszonhetoen, 3:1-re elagyabugyaltuk oket. Mindennek ellenere nem kaptuk meg a soroket, de nem bantuk, mert valoszinuleg egy heti fizetesukbe kerult volna mindannyiunknak fizetni egy-egy uveg sort. Vegezetul a nap megkoronazasakent este elmentunk kajmanlesre. A folyo hemzsegett a feher kajmanoktol, amik korulbelul 1-2 meteresre nonek meg. Sajnos a nagyobb fekete kajmannal nem sikerult talalkoznunk, de igy is hatalmas elmeny volt 2 meterre megkozeliteni termeszetes kozegeben egy ekkora hullot. Erdekessegkeppen, onnan lehet kiszurni egy kajmant akar 50 meterrol is, hogy megvilagitjuk egy jo kis zseblampaval, es a szeme vorosen fog vilagitani (mint a legtobb ejszaka aktiv allatnak). Ezzel ellentetben a madarak szeme zolden vilagit. Kovetkezo hiradasunk az inkak szent volgyebol kuldjuk. Ne menjenek sehova! A reklam utan visszajovunk! :)

4 megjegyzés:

  1. Na csövi! :D

    Ez a kis őserdős kalandtúra az egyik kedvencem, legalábbis eddig, kicsit már olyan, mintha én is ott lettem volna!:P Sok szép mindent láttatok, meg néhány kevésbé szépet, pl. a pókok... nem tudom Lívia hogy bírta, mikor meglátta őket.:D Bár, ha az itthoni kis éppenhogy csak szőrös, hosszúlábú keresztestől kész van, akkor lehet, hogy sejtem, hogy hogy reagált..:D
    Örülünk, hogy ilyen gyakran frissítetek!:)
    Vigyázzatok magatokra!
    Kata

    VálaszTörlés
  2. Még még még! Komolyan örülnék, ha napi program lehetne a blogotok olvasása, habár ha jobban belegondolok, akkor ez nagyon sok időt jelentene és amilyen szép helyeken vagytok nem ezzel kell eltölteni az időt!
    Írjatok, amikor csak tudtok!
    Attila - örömmel láttam a sportos fotókat:):):)Ha hazajössz, olyan leszel, mint egy vérdoppingos atléta! Nem is állnánk ki veled kosarazni az tuti!:):):)

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Szép napot (vagy éjszakát) Kedves Tekergők!

    Hátha most sikerül...
    A banánfa engem is meglepett! Azért a pókokat én kihagynám!
    Egyre izgibb titeket olvasni, a soraitokon szórakozik az egész család! Fecó utazási lázban ég, de neki csak a munka, tanulás jár! :( No, meg a latyak, hó, jég....mikor mi.
    Puszi nektek dzsungellakók, vigyázzatok egymásra!

    VálaszTörlés