Sydney

Utunk kovetkezo allomasa Sydney, melyet sokan - tevesen - Ausztralia fovarosanak hisznek. Meretet es hirnevet tekintve nincs is parja a kontinensen, de Ausztralia fovarosa megis Canberra, mely nehany szaz kilometerrel delebbre fekszik. Az egyik magyarazat szerint ez azert van igy, mert mind Melbourne, mind pedig Sydney a tengerparton fekszik, es az ausztalok feltek attol, hogy a fiatal kis orszag fovarosa konnyen aldozatul eshet egy tengeren inditott tamadasnak. Igy a ket nagyvaros kozotti, messze a szarazfold belsejeben levo Canberrara esett a valasztas. A masik valtozat szerint Melbourne es Sydney nem tudott megegyezni arrol, hogy melyikojuk legyen Ausztralia fovarosa, igy a donteshozok vegul a ket varos kozt feluton levo Canberra mellett dontottek, amely ekkor meg csak egy nagy juhakol volt. A varost magat csak kesobb epitettek meg egy amerikai epitesz tervei alapjan. Igy, mint a legtobb ujonnan epitett varos, Canberra is a szimmetria jegyeit viseli magan. A Sydney-be valo megerkezesunk egy kicsit balszerencsesen indult, ugyanis az en taskam nem erkezett meg velunk egyutt… Miutan jelentettem az eltuneset, nem volt mit tenni, elindultunk a szallasunkra, a Jolly Swagermanbe, mely a Kings Cross kozepen van. Habar nagyon kozkedvelt ez a resz a hatizsakosok koreben, kesobb megtudtuk, hogy ez a voroslampas negyed is egyben. Vagy talan ezert olyan kozkedvelt? Nekunk nagyon megfelelt, mert mind a vonatallomas, mind a boltok 5 percnyi setara voltak tolunk. Meg a Sydney-be valo megerkezesunk napjan ugy dontottunk, hogy veszunk egy osszvonalas heti berletet (57 AUD), amivel egeszen a hires Blue Mountains-ig el tudunk docogni. Ez a jegy hihetetlenul hasznosnak bizonyult, mert meg az oblot keresztul kasul szelo kompokra is ervenyes volt, szoval a kozlekedesre nem kellett egy fityinget sem koltenunk ezen felul. Miutan lepakoltunk, az elso dolgunk volt, hogy meglatogassuk Livi regi, eppen hat honapig Sydney-ben lako ismeroseit: Margitot, Istvant es Gretat (Gretit :) ), akiknek ezuton is NAGYON koszonjuk a szives vendeglatast! Ugy volt, hogy lemegyunk veluk Bondi Beach-re, Sydney egyik legnevezetesebb tengerpartjara, de mivel kestunk egy jo orat (koszonhetoen a rendkivul “segitokesz” buszsofornek, aki nem szolt a megallonknal…), igy mar “csak” egy fergeteges lakmarozasra maradt idonk. :) Istvan kesobb elmondta, hogy egesz sok magyar lakik, ill. lakott ezen a kornyeken. A szomszed lakasban is magyarok laknak, de a Bondi Road-on is van egy magyar italbolt (Kemeny’s) es egy magyar etterem. Komolyan, ugy ettunk, mint a vett malacok… De hat ugye mar vagy negy honapja nem ettunk olyan jo, magyaros kajat!! Szegenyek biztos azt hittek, hogy eddig eheztunk. :) Az este fenypontja a halas csibe volt, de az utana kovetkezo pavlova – mely allitolag egy ausztral etelkulonlegesseg – sem volt kutya. Azota utananeztem a pavlova eredetenek, es tok erdekes, hogy habar Ausztralia is magaenak vallja, de ez az etelkulonlegesseg valoszinuleg Uj-Zelandon szuletett az 1920-as evekben. A nevet valoszinuleg egy Anna Pavlova nevezetu orosz ballettancosnorol kapta, aki a az 1920-as evekben turnezott Ausztraliaban es Uj-Zelandon. Termeszetesen, ha az ausztralok (ozzy-k) es az uj-zelandiak (kiwi-k) szurka-piszkalodni akarnak, a sport mellett ez mindig feljohet, mint vitatema. Ja, meg annyit, hogy foleg felvert tojasfeherjebol es egy csomo cukorbol keszul, es legtobbszor gyumolccsel diszitik. 11 ora kornyeken aztan bucsut vettunk a hazigazdaktol, es elindultunk vissza a szallasunkra. Kb. 11:30 kornyeken ertunk vissza Kings Cross-ra, ahol mar nagy volt a porges. De mi addigra mar csak az agyra tudtunk gondolni… olyannyira, hogy siman elballagtam a taskam mellett, amit a Quantas sikeresen megtalalt es kihozott a szallasunkra, mig odavoltunk. Szegeny taskam aznap megjarta Adelaide-et – onnan szallitottak vissza Sydney-be. Masnap az ingyenes reggeli utan - melybol gondosan csomagoltunk ebedre is, hehe – gyorsan elugettunk a metrohoz, mert mar kesesben voltunk az “ingyenes” varosnezo turankrol. Ingyenes volt, mert az ember nem koteles fizetni semmit, viszont a tura vegen, ha tetszett a turavezeto munkaja, illik adni egy olyan 20 dollart. A turavezeto, egy 25 ev koruli ausztral foszer, tenyleg megdolgozott a penzeert, tok sok erdekes dolgot meselt, es sok-sok jo tippet adott arrol, hogy mikent is lehet legolcsobban felfedezni Sydney-t, hova erdemes menni, es hova nem. A tura a regi vamhaz mellol indult, ami jelenleg konyvtarkent szuperal. Mellette van az Ausztralia emlekmu, amely az elso angol flotta ausztraliai partraszallasanak (1788. januar 26.) allit emleket. Ez a januari nap azota az egyik legfontosabb nemzeti unnepuk, melyet csak Ausztralia napnak hivnak. Kivancsi vagyok, hogy az “abo”-k, azaz az oslakosok, vajon egyutt unnepelnek-e a feherekkel. Van egy erzesem, hogy szamukra ez a nap inkabb az apokalipszis kezdetet femjelzi. Innen elballagtunk a kompallomasig, amely mogott ott tornyosult a hires Harbour hid. Akinek nem ugrik be, hogy melyikrol beszelek, ime itt egy kep rola. Az egyik legkozkedveltebb tura Sydney-ben a Harbour hid megmaszasa. Regen sokan illegalisan felmasztak ra, erre az ausztralok gondoltak egyet, es most jo penz fejeben – kb. 180 dollarert – barki felmaszhat a hid boltives vazan. Kozvetlenul a hid alatt megneztuk William Bligh szobrat, aki – ha valaki esetleg (hozzam hasonloan) nem tudna – azzal valt hiresse, hogy a Bounty kapitanya volt az 1789-es lazadas idejen, amelyet kesobb meg is filmesitettek Lazadas a Bounty-n cimmel. A forrasok szerint Blight kapitany nem volt olyan kegyetlen, mint azt a film bemutatta. A fennmaradt hajonaplo szerint Blight alig hasznalt olyan buntetoeszkozoket, mint a korbacsolas vagy az akasztas, viszont nagyon elesen tudta biralni azokat, akik nem azt csinaltak, amit o mondott. Gondolom ennek koszonhetoen nem szerzett sok rajongot a legenyseg koreben. A sors fintora, hogy kesobb meg egyszer fellazadtak Blight ellen (a rum lazadas), bar ez nem annyira a szemelye ellen szolt, mint inkabb a tengereszek alulfizetettsegenek. Ezek utan felmasztunk a Harbour hid mogotti, turistak koreben igen kedvelt reszre, a Rock-ra (a Szikla), mely tele van meregdraga barokkal es ettermekkel. Itt nem idoztunk sokat, inkabb elindultunk a Hyde park fele, mely nevet brit batyuskajatol kapta (nem voltak tul fantaziadusak az angol fegyencek…). Uton a Hyde park fele lattuk meg azt a szokokutat, ami a Matrix cimu film elso reszeben is szerepelt. Talan emlekeztek arra a jelenetre, amikor Neo megfordul a voros ruhas no utan a tomegben. Ezt a jelenetet ennel a bizonyos szokokutnal vettek fel. Teljesen oda voltam, meg vissza, de sajnos a kepek, amiket keszitettem, elvesztek, szoval csak egy internetrol szedett kepet tudok mutatni. Majd rarajzolom magam utolag. :) A tura vegul a Sydney-i Operahaz mogott levo botanikus kertben ert veget. A fakon, mint karacsonyfan a diszek, valami iszonyatos mennyisegu denever logott. A turavezetunk elmondta, hogy erdemes kijonni alkonyatkor es megnezni, ahogy a deneverek elindulnak elemozsia kereso utjukra. De hozzunk esernyot is, mert hogy a deneverek nap kozben fejjel lefele lognak, es nem hulyek, hogy a sajat nyakukba csinaljanak, igy a felszallas utani elso gondjuk a dolguk elvegzese. Ilyenkor jon az egbol az aldas rendesen a kornyeken nezelodo emberekre. A tura vegen Istvanek tanacsara kompra pattantunk es kineztunk Manly Beach-re, azaz a manly-i tengerpartra. A turavezeto szerint onnan kapta a nevet, hogy amikor Cook kapitany itt kikotott, az ot fogado bennszulottek hatalmasok es felelmetes kinezetuek voltak (anglolul: manly=ferfias). A komp ut csak fel oras a sydney-i obol altalaban nyugodt vizen. Azert mondom, hogy altalaban nyugodt, mert Greta mutatott egy-ket olyan videot, ahol toronymagas hullamok dobaltak a hajot az obol bejaratanal. Szerencsere nekunk nem volt effele nyalanksagokban reszunk. Manly, az obol eszaki reszen benyulo foldnyelv vegen talalhato. Itt vegigkorzoztuk a gyonyoru kis foutcan, majd megneztuk a tengerpartot, amely szerintem barmikor kenterbe veri Bondi-t. Sajnos ekkorra mar be is esteledett (itt ugye mar erosen osz van), szoval a komp fele vettuk utunkat. A komprol csinaltunk nehany isteni fotot az ejszakai Sydney-rol: az Operahazrol, a Harbour hidrol es a belvaros felhokarcoloirol. Este egesz koran lefekudtunk, mert masnapra korai kezdest terveztunk. Ennek megfeleloen 6-kor :) szolt az ebreszto, es meg is indultunk az allomas fele, hogy elerjuk a 8-as vonatot, mely elvitt bennunket a Featherdale Vadasparkba. Sydneyben es kornyeken van egy rakat allatkert es vadaspark, de mi ezt valasztottuk, ugyanis ez volt az egyetlen, ahol a belepo araban benne volt a koalak simogatasa es fenykepezese is. Mi aztan komolyan le is simogattuk mind a 20 dollart. Livit, mint azt a kepek mutatjak is majd, egyszeruen pajszervassal nem lehetett lefeszegetni a kis szoros fenevadakrol. A koala macikrol is megtudtunk nehany erdekes dolgot. Peldaul, hogy a nevuk a katang benszulott nyelvbol szarmazik, melynek jelentese: “nem ivo”. Ez annyiban tenyleg igaz, hogy a koalak a szukseges vizet az eukaliptuszfak leveleinek ragcsalasaval veszik leginkabb magukhoz. A medve megnevezes azonban teljesen helytelen, mert nem tagjai a medvek csaladjanak. A koala legkozelebbi rokona a wombat, amelyrol lathattok kepet is alabb. A koalak kb. 18-20 orat toltenek alvassal naponta. Lustasaguk egyik fo oka az, hogy az eukaliptusz level nem sok energiat nyujt szamukra, igy nem szaladgalhatnak tul sokat. Masik kovetkezmenye az alacsony energiat biztosito etrendnek, hogy az agya szokatlanul kicsi. A koponyauregenek 40%-at viz tolti ki… igazi vizfejuek, de azert zabalni valok! Ja a kis koala nem eszik eukaliptuszlevelet kb. 30 hetes koraig, amikor is eloszor az anyja uruleket kell megennie, s ezzel magahoz veszi az eukaliptuszlevelek megemesztesehez szukseges bakteriumokat. Nyammi! A koalakon kivul simogattunk meg wallaby-kat, kengurukat, wombatokat es meg emut is. Komolyan, ennel kozelebb nem kerulhettunk volna ezekhez allatokhoz (legalabb is ennyiert). Miutan mar kopaszra simogattuk szegeny kis koalakat (fokent Charlie-t es Macit), tovabbmentunk es megneztunk egy pingvin etetest, de sajnos a krokodil lakomarol lemaradtunk. Mire odaertunk a 4 meteres fenevadhoz, addigra mar csak a tollakat lattuk a viz felszinen lebegni. Innen tovabbmentunk az Ausztralia legveszelyesebb kigyoit bemutato kiallitashoz. Mindig lenyugoz, hogy hogyan is lehet ennyi mergezo allat egy kontinensen. Persze az ausztralok ra is jatszanak, es szivatjak rendesen a turistakat mindenfele remtortenettel, szoval szegeny japan turistak alig mernek lemaszni a buszrol. Azert jobb felni, mint megijedni alapon mi is mindig nagyon odafigyelunk, amikor fuves teruleten setalunk, hogy nehogy telibetrafaljunk egy Taipen-t, mely a fold legmergezobb harapasu kigyoja. Allitolag a taipen harapasa 200-szor mergezobb, mint a csorgokigyoe... Ehhez kepest meg hivatalosan nem halt meg senki taipen harapasatol, ugyanis eddig meg mindenki megkapta az ellenszerumot idoben!!! Bucsuzoul meg egyszer vegigsimogattunk minden koalat, ami utunkba kerult, majd felpattantunk a vonatra es ket ora mulva megerkeztunk a Blue Mountains-ba, azaz a Kek-hegysegbe. Azert hivjak igy, mert a fak tavolrol kekes szinunek tunnek az eukaliptuszfak altal termelt olaj parolgasa kovetkezteben (bar nekem teljesen normalisnak tuntek :) ). Mivel a nap nagy reszet a vadasparkban toltottuk, igy csak fel negy kornyeken erkeztunk meg a katoombai allomasra. Innen egy helyi busszal jutottunk el a a Kek-hegyseg leghiresebb sziklaformaciojahoz, a Harom Noverhez: Itt meg elmehettunk volna egy 2-3 oras turara, de ugy voltunk vele, hogy nem maradunk ejszakara; inkabb visszazakatolunk Sydney-be, ahol meg millio latnivalo vart rank. Masnap reggel az elso utunk a Sydney Aquarium-hoz vezetett. Itt, hogy csak a fobb latnivalokat emlitsem, lattunk egy 3.5 meteres sosvizi krokodilt, es tanultunk egy csomo erdekes dolgot errol az allatfajrol. Krokologia: 1. A legmegbizhatobb formaja annak, hogy megkulonboztessunk egy krokodilt egy aligatortol, a fogaik osszehasonlitasaval lehetseges. Mig az aligatoroknak csak a felso fogait lehet latni, amikor a szajuk csukva van, addig a krokodiloknal lehet mind a felso es az also fogakat latni. 2. A krokik nemet nagy mertekben a feszekben (a krokik tojasokkal szaporodnak) levo homerseklet hatarozza meg. Ha a homerseklet 32 C fok, akkor a legtobb kikelo utod him lesz, mig ha ettol tobb vagy kevesebb, az utodok nagy valoszinuseggel nostenyek lesznek. 3. A felnott krokodilok felelmetes sebeket ejtenek egymason kuzdelmeik soran – olyanokat, amik a legtobb allat veget jelentenek -, megis nagyon ritkan fertozodik el sebuk. Ennek oka, hogy a krokodilok vereben van egy antibiotikum komponens, amely megvedi oket ettol. 4. A sosvizi krokodilok akar 7 meteresre is megnohetnek, bar az 5 meteres peldanyok mar igen ritkanak szamitanak. A nostenyek maximum 3 meteresek. 5. Akar 50-70 evig is elelnek. 6. A torkukban van egy “zaroszelep”, amely nem engedi, hogy viz aramoljon a torkukba mikozben a zsakmanyukat marcangoljak. 7. A krokodilok szemen van egy extra hartya, amely ugy mukodik, mint egy uszoszemuveg. Ez egyben vedi is az allat szemet. Az akvarium legerdekesebb resze azonban minden ketseget kizaroan a capa medence volt. A medence alatt ket uvegfolyoso vezet, amin keresztul nemcsak oldalrol, de alulrol is meg lehet nezni ezeket a fenevadakat. Habar csak dajkacapaik es szirti capaik voltak azok kozul, amiket ismertunk, de azert ezek is eleg felelmetesnek tuntek ilyen kozelrol. A medenceben meg volt egy-ket hatalmas raja is. Sajnos a kepek nem a legtisztabbak, mert a fenyviszonyok nem voltak valami jok, de azert szerintem sikerult egy-ket nagyon baba kepet csinalnunk: Az akvariumban eltoltott nehany ora utan meg elsetaltunk a botanikus kertbe, hogy lefenykepezzuk a naplementeben az Operahazat a Harbour hiddal a hatterben. Ez a lejellegzetesebb kep, amit az ember Sydney-ben keszithet. Talan kicsit sablonos, de gyonyoru fenykepeket sikerult keszitenunk. Itt van egy kozuluk: Miutan erosen sotetedett, gyorsan elszaladtunk megnezni a botanikus kert masik vegeben tanyazo, eppen ebredezo denevereket. Hala istennek bennunket nem sikerult megtisztelniuk, de latva, hogy mennyien voltak, ez csak szerencsenknek tudhato be… A denevereket magunk mogott hagyva Livi meg elcitalt a Sydney Obszervatoriumba, ahol meg eppen sikerult elcsipnunk az utolso ket jegyet egy csoportba. Itt megneztuk a Szaturnusz gyurujet, valamint a Hold felszinet. Csillagasz turavezetonk mutatott nehany csillagallast is – tobbek kozott a Del Keresztjet, amely evszazadok ota segiti a tengereszeket a tajekozodasban. Sajnos a Del Keresztje csak a deli feltekerol lathato, de nekik meg Goncolszekeruk nincsen… Az utolso teljes napunkon Sydney-ben elmentunk az Operahazhoz, hogy megnezzuk belulrol is. Itt idegenvezeteses tura kereteben meseltek el nekunk az epulet nem is annyira unalmas tortenetet. A Operahaz megepitesere 1954-ben irtak ki palyazatot, es egy teljesen ismeretlen dan epitesz, Jorn Utzen, nyerte meg a palyazatot. Terveinek kivitelezese komoly nehezsegeket okozott, mivel az epulet formaja meroben ujszeru volt. A terv nagyon jo volt, csak a technologia nem volt meg meg hozza. Igy a tervezett 1963 helyett csak 1973-ra keszult el, es 7 millio dollar helyett a 100 millio dollarra rugott az epitkezes koltsege.. Ennek tudhato be, hogy Jorn Utzen 1966-ban politikai nyomasra visszavonult, es soha tobbe nem tert vissza Sydneybe – sot az elkeszult muvet sem latta soha. 1973-ban II. Erzsebet brit kiralyno avatta fel az Operahazat. Az epulet azota mar a Vilagorokseg reszet kepezi, es a vilag egyik legszebb es talan legjellegzetesebb epuletenek tartjak. Meg a legek kozott megemlitheto, hogy a hangversenyteremben talalhato a vilag legnagyobb mechanikus orgonaja 10500 sippal. Majd lattok is kepet rola, mert szerencsenkre be tudtunk menni oda is. Az Operahaz utan – teremeszetesen megint kesesben – ismet meglatogattuk Margitekat, akik megint finomsagokkal vartak, de ez alkalommal leneztunk Bondi Beach-re is. A lubickolas utan Margit volt olyan kedves es levagta a hajunkat, mert mar mindkettonknek eleg mikrofon feje volt (kulonosen Livinek). :) Termeszetesen a hajvagas utan meg tobb finomsagot kaptunk – ezuttal Istvan szakacstudomanya kapraztatott el bennunket. Azt hittem tudok sutni, fozni… hat Istvan mellett csak kis kukta lehetek a konyhaban. Azert remelem vendegul lathatunk benneteket egyszer akar Angliaban, akar Magyaroroszagon! Folyt kov Brisbane-bol, es a Nagy Korallzatony-tol!