Ha valaki nehany evvel ezelott azt mondja nekunk, hogy egyszer Kambodzsa foldjere tesszuk a labunkat, annak valoszinuleg azt mondtuk volna, hogy nincs ki a negy kereke. Miert is mennenk mi oda? Annyit az utazasunk elott is tudtunk, hogy valami nagyon szornyu tortent ebben az orszagban, de mar csak Azsiaba erve kezdtunk el olvasni errol a hanyadtatott sorsu neprol es torteneterol. Tudva, hogy mi tortent itt az utobbi 30-40 evben, kicsit csodalom, hogy Anyuek ilyen nyugodtak voltak kambodzsai terveinkkel kapcsolatban. Kicsit ugy birom ezt elkepzelni, mintha a fiam egyszer azt mondana majd, hogy o marpedig szet akar nezni Irakban vagy Afganisztanban.
De az igazsag az, hogy az utobbi 10 evben Kambodzsa rengeteget valtozott, es az emberek eszeveszetten kuzdenek, hogy a multat maguk mogott hagyjak. Valoszinuleg meg ma is sokkal konnyebb egy AK47-t vagy egy fel kilo hasist szerezni itt, mint mondjuk Magyarorszagon, de a helyzet gyorsan valtozik, es az utobbi evekben hozott uj torvenyek egy bekesebb, szebb jovo iranyaba terelik az orszagot.
Az elso benyomasunkat Kambodzsarol egy konyvbol kaptuk (Amit Gilboa: Off the rails in Phnom Penh), amit szeretnek is a figyelmetekbe ajanlani, mert a szerzo hol viccesen, hol targyilagosan irja le, hogy milyen is volt a ‘90-es evek Kambodzsaja az itt elo kulfoldiek (expat-ek) elbeszelesein keresztul. Torteneteikbol a gandzsafuston keresztul egy torvenytelen hely kepe szurodik at. Egy hely, ahol az ember gyerekprostitualtaktol kezdve kezigranaton keresztul mindent megkap par dollarert, az utcan gyakran hallani puskaropogast es a szolasszabadsag teljesen ismeretlen fogalom.
Szoval ezzel a keppel a fejunkben ultunk fel a repulore Luang Prabangban (Laosz) es kellemes meglepeteskent ert, hogy egy egesz modern repteret talaltunk a kambodzsai oldalon, Siem Reapben. A varosba vezeto uton sem hallottunk fegyverropogast, es a taxivezeto is kedelyesen beszelgetett velunk – angolul! A szallodakeresessel itt is eltoltottunk vagy 2 orat, mert a hely, amit a Lonely Planet ajanlott, egy patkanylyuk volt - 15 dollarert! Vegul sikerult egy medencevel rendelkezo szallodat talalnunk a varoskozponttol kb. 5-10 percnyire mindossze 13 dollarert. Kesobb a medencenel egy holland expat-tel beszelgettunk, aki az utobbi 5 evet Kambodzsaban toltotte. Ez a csoka is megerositette, hogy habar meg mindig kaotikusnak tunik Kambodzsa a kulso szemlelo szamara, az utobbi nehany evben rengeteget fejlodott. De hogy megertsetek, hogy honnan is kellett felfejlodnie az utobbi 40 evben, kell egy kis tortenelmi hatter. Megigerem, konyoruletes leszek, es a leheto legrovidebben irom le. :)
A tortenet 1975-ben kezdodott, amikor is a Khmer Rouge nevet viselo kommunistak atvettek a hatalmat Kambodzsaban. Forradalmi gondolkodasmodjuk egyik alapkove volt a nulladik ev gondolata, mely szerint a tarsadalom minden kulturalis es szocialis normajat el kell torolni es uj, forradalmi normakkal kell azokat helyettesiteni. Ennek megfeleloen egyik elso rendelkezesuk a bankok es a penz eltorlese volt. Az egyik konyv (Loung Ung – First they killed my father), amit olvastunk, leirja, hogy a penzt csak WC papirkent hasznaltak 1975 utan.
A nagyvarosok elfoglalasa utan a varoslakokat videkre kuldtek munkataborokba. Habar a kommunista elvek szerint egyenloseget hirdettek, a varosbol jott, frissen foldonfutova valt embereket masodrangunak tekintettek, mivel kivetel nelkul mindet kapitalistanak tekintettek. A falusiak, akiket “bazisembereknek” neveztek, mar tobb szabadsagot elveztek. Felettuk a Khmer Rouge kaderek es a katonak alltak, azok felett pedig a politikai elit. Hatalomra kerulese utan Pol Pot, az uj Demokratikus Kampuchea feje, akit csak Hitlerrel es Sztalinnal tudnek egy napon emliteni, kinyilvanitotta, hogy minden, ami technlogiaval vagy tudomannyal kapcsolatos, az gonosz, es ezert el kell pusztitani.
Az Angkar (ahogy az uj kormany hivta magat) szerint az orak, autok, televiziok birtoklasa csak elmelyiti a tarsadalmi osztalyok kozotti kulonbseget. Mivel ezeket az arucikkeket mind kulfoldrol importaljak, igy elosegitik az imperializmus Kambodzsaba valo beszivargasat. Az egyetlen mechanikus dolog, amit nem pusztitottak el, az a teherauto volt, amivel tobb tizezer csaladot deportaltak videki munkataborokba. A falvakban, munkataborokban egy “tisztabb”, egyenlobb tarsadalmat akartak letrehozni azaltal, hogy mindenki ugyanolyan ruhat viselt es mindenki kozpontilag ugyanannyi elelmet kapott. Azonban ez csak a kezdet volt. Pol Pot rizs-exportorre akarta tenni az orszagot, igy kiadta az ukazt, hogy mostantol 3-szor annyi rizst kell termelni. A tervezett rizstermes felet elore el is adta kulfoldre, negyedet a katonaknak szallitottak, a fennmarado resz pedig a rizsfoldeken dolgozo embereknek jutott. Ez elmeletben talan mukodott is, de gyakorlatban soha nem tudtak elerni a tervezett rizsmennyiseget, igy a 16-18 orat dolgozo emberek csontsovanyra fogyva, vegelgyengulesben haltak meg. Mindenfele betegseg utotte fel a fejet, de nem volt senki, akihez fordulhattak volna az emberek, mert Pol Pot kivegeztetett mindenkit, aki a tanultsag barmilyen jelet mutatta, koztuk az orvosokat is. A legmegdobbentobb szamomra az volt, hogy meg a szemuveget viseloket is kivegzoosztag ele allittatta, mert a szemuveg tanultsagrol arulkodott.
A remalom 3 ev 8 honap es 20 napig tartott es ovatosabb becslesek szerint is legalabb 1-1,5 millio ember eletet kovetelte az akkor 7 millios orszagban. Vegul Pol Pot uralmanak a szomszedos Vietnam vetett veget. Azonban itt nem volt happy ending. Pol Pot es bandaja a dzsungelbe szorult vissza es a kovetkezo 20 evet a vietnamiak altal hatalomra juttatott babkormany ellen valo harccal toltotte. Pol Pot 1998-ban halt meg, anelkul, hogy emberiseg elleni buntettei miatt barki felelosegre vonta volna. Akit erdekel bovebben a tema, annak tudunk adni egy kis angol nyelvu irodalmat! :)
Na, de ott tartottam, hogy megerkeztunk Siem Reapbe. Siem Reap, Angkor Wat-nak es egy rakas masik gyonyoru templom kozelsegenek koszonheti, hogy a turistak koreben ennyire kozkedvelt. Termeszetesen Angkor Wat volt az, ami minket is ide vonzott, es az osi templom elott eltoltott napkelte es napnyugta utan nyugodtan allithatjuk, hogy az egyik legszebb hely, ahol valaha jartunk. Akinek nem ugrana be, hogy melyik templomrol beszelek, annak itt egy kep: A templomot, amely a khmer epiteszet egyik buszkesege, II. Suryavarman epitette a 12. szazaban. Eloszor hindu templom volt, majd amikor a 13. szazadban az egyik khmer uralkodo attert a buddhista vallasra, a templom a buddhistak szentelyeve valt. A templom es kornyeke a khmer birodalom fovarosa volt tobb evszazadon at, egeszen addig, amig a thai (sziami) seregek 1431-ben el nem foglaltak a teruletet. A templomokat ezek utan alig hasznaltak, es csak a francia kolonialis idoszakban kezdtek el az oserdo fogsagabol ujra kiszabaditani. Ime egy terkep a teruletrol: Amint latjatok, Angkor Wat csak egy a sok kozul, es a tobbi templom mind kilometerekre van, igy fogadtunk egy tuk-tukot egesz napra, s egy hosszu nap alatt mindent megneztunk, amit akartunk. Angkor Wat utan a Bayon templomot neztuk meg, amely orias Buddha fejeirol hires: Ezt kovette Ta Prohm, melyet a turistavezetok csak Tomb Raider templomkent emlegetnek, mert itt vettek fel nehany reszt a Tomb Raider cimu film forgatasakor. A film felejtheto, de Angelina Jolie szerkoja es a templom latvanya annal kevesbe: A napot megkoronazando visszamentunk Angkor Wat-hoz, hogy megnezzuk a naplementet. Sajnos aznap eppen nem volt latvanyos a naplemente, de ahogy ott ultunk, es neztuk, hogy a valtozo fenyviszonyok mikent festik at a templom falait, elkezdtunk beszelgetni egy kambodzsai aruslannyal, ami sokat segitett abban, hogy megertsuk, mennyire nehez is az elet Kambodzsaban. Miutan meghallgattuk, Livivel azonnal a standja fele vettuk az utunkat es vettunk tole egy kis aprosagot.
Siem Reapben egyaltalan nem lattuk, hogy mekkora a szegenyseg, de amikor egy 10 oras(!), iszonyatosan kenyelmetlen hajout utan megerkeztunk Battambangba, egyertelmuve valt, hogy a Nyugathoz viszonyitva az emberek rendkivul szegenyek. Az utcak Battambangban, mely Kambodzsa 2. legnagyobb varosa rendkivul piszkosak, szemetesek, az utak – ha egyaltalan le vannak aszfaltozva – tele vannak katyukkal, a hazak pedig eleg kokany kinezetuek. Battambangban talalkoztunk eloszor tobb koldussal, akiknek sokszor hianyzott valamelyik vegtagja. Kulonosen tortenelmi kontextusba helyezve lehet megerteni ezeknek az embereknek a nyomorusagat. Szivszorito volt latni peldaul, amint egy nagyon betegnek tuno oregasszony vett egy kis tiszta ivovizet, miutan adtunk neki egy kis penzt.
Battambangba csak azert mentunk, mert azt olvastuk, hogy a Siem Reapbol ide vezeto hajout felejthetetlen… hat, ahogy vesszuk. Ulogumoink sohasem fogjak elfelejteni ezt a kemeny padot, mellyel a 10 oras ut soran intim kozelsegbe kerultek. :) Szoval Battambangot egy nap utan a hatunk mogott is hagytuk, hogy vegre meglathassuk Phnom Penh-t, Kambodzsa fovarosat.
Phnom Penh-rol azt irjak, hogy vagy utalja az ember, vagy megszereti azonnal. Hat, mi az elobbi csoportba tartoztunk. :) Nagyon szegeny, nagyon koszos, nagyon tulzsufolt. Azonban a mi fo celunk a fovarosban az volt, hogy tovabb tanuljunk a Pol Pot idoszakrol. Ehhez eloszor is elmentunk a Tuol Sleng muzeumba, melyet a Pol Pot era alatt S-21-es bortonnek neveztek. Maga az epulet korabban egy kozepiskolanak adott helyet, majd a Khmer Rouge 1975-ben atalakitotta a kis osztalytermeket cellakka es vallatoszobakka. Az ide kerult emberek 99.9%-a nem latta tobbet a napvilagot… miutan kicsikartak beloluk vallomasukat – el sem kovetett bunokrol – vagy halalra kinoztak oket, vagy a kivegzomezore kuldtek oket, ahol egy baltaval vagy asoval fejbevagtak oket a kiasott tomegsirok szelen. A gyerekeknek sem kegyelmeztek: a csecsemoket egy fahoz vagtak mielott oket is a tomegsirba dobtak:
Hogy mi minden is kavarog az ember fejeben, miutan vegignezte a kepeket errol a sok szornyusegrol, azt egy falfelirat foglalta ossze talan legjobban: Magyarul: Nincs Isten, hol az indok, oda az elet, nincs igazsag!
Innen a mar korabban emlegetett Choeung Ek kivegzomezot mentunk el megnezni, mely tobb tizezer ember vegso nyughelye. A mezo kozepere epitettek egy sztupa-szeru emlekmuvet, amelyben a polcokrol emberi koponyak bamulnak le a szornyusegek elott ertetlenul allo latogatokra. A tomegsirok kozott setalva az embernek a laba ele kell neznie, mert mindenfele emberi csontok es ruhadarabok tunnek elo a foldbol. A setank vegere szotlanul ballagtunk egymas mellett… nehez ennyi szornyuseget megemeszteni egy nap.
A hatralevo ket napban meg megneztuk a nemzeti muzeumot, a kiralyi palotat, az orosz piacot es a Wat Ounalom nevezetu templomot, amely nevehez huen nem sokaig kototte le figyelmunket. Kambodzsaban eltoltott utolso napunkat, mely utazasunk utolso napja is egyben :( leginkabb pakolassal es szortirozassal toltottuk. Habar nem vettunk sok mindent, a taskank csak nem akar lecsukodni. Lehet, hogy nem akar meg hazamenni. De mi mar igen! 2 ora mulva repulunk Bangkokba, onnan egy 12 oras repulout utan Londonba erunk es ha minden jol megy, el is fogjuk erni a Malev gepet, ami visszarepit majd bennunket Budapestre. Szoval, aki bujt, aki nem, megyunk!!! :)
Az Angkar (ahogy az uj kormany hivta magat) szerint az orak, autok, televiziok birtoklasa csak elmelyiti a tarsadalmi osztalyok kozotti kulonbseget. Mivel ezeket az arucikkeket mind kulfoldrol importaljak, igy elosegitik az imperializmus Kambodzsaba valo beszivargasat. Az egyetlen mechanikus dolog, amit nem pusztitottak el, az a teherauto volt, amivel tobb tizezer csaladot deportaltak videki munkataborokba. A falvakban, munkataborokban egy “tisztabb”, egyenlobb tarsadalmat akartak letrehozni azaltal, hogy mindenki ugyanolyan ruhat viselt es mindenki kozpontilag ugyanannyi elelmet kapott. Azonban ez csak a kezdet volt. Pol Pot rizs-exportorre akarta tenni az orszagot, igy kiadta az ukazt, hogy mostantol 3-szor annyi rizst kell termelni. A tervezett rizstermes felet elore el is adta kulfoldre, negyedet a katonaknak szallitottak, a fennmarado resz pedig a rizsfoldeken dolgozo embereknek jutott. Ez elmeletben talan mukodott is, de gyakorlatban soha nem tudtak elerni a tervezett rizsmennyiseget, igy a 16-18 orat dolgozo emberek csontsovanyra fogyva, vegelgyengulesben haltak meg. Mindenfele betegseg utotte fel a fejet, de nem volt senki, akihez fordulhattak volna az emberek, mert Pol Pot kivegeztetett mindenkit, aki a tanultsag barmilyen jelet mutatta, koztuk az orvosokat is. A legmegdobbentobb szamomra az volt, hogy meg a szemuveget viseloket is kivegzoosztag ele allittatta, mert a szemuveg tanultsagrol arulkodott.
A remalom 3 ev 8 honap es 20 napig tartott es ovatosabb becslesek szerint is legalabb 1-1,5 millio ember eletet kovetelte az akkor 7 millios orszagban. Vegul Pol Pot uralmanak a szomszedos Vietnam vetett veget. Azonban itt nem volt happy ending. Pol Pot es bandaja a dzsungelbe szorult vissza es a kovetkezo 20 evet a vietnamiak altal hatalomra juttatott babkormany ellen valo harccal toltotte. Pol Pot 1998-ban halt meg, anelkul, hogy emberiseg elleni buntettei miatt barki felelosegre vonta volna. Akit erdekel bovebben a tema, annak tudunk adni egy kis angol nyelvu irodalmat! :)
Na, de ott tartottam, hogy megerkeztunk Siem Reapbe. Siem Reap, Angkor Wat-nak es egy rakas masik gyonyoru templom kozelsegenek koszonheti, hogy a turistak koreben ennyire kozkedvelt. Termeszetesen Angkor Wat volt az, ami minket is ide vonzott, es az osi templom elott eltoltott napkelte es napnyugta utan nyugodtan allithatjuk, hogy az egyik legszebb hely, ahol valaha jartunk. Akinek nem ugrana be, hogy melyik templomrol beszelek, annak itt egy kep:
A templomot, amely a khmer epiteszet egyik buszkesege, II. Suryavarman epitette a 12. szazaban. Eloszor hindu templom volt, majd amikor a 13. szazadban az egyik khmer uralkodo attert a buddhista vallasra, a templom a buddhistak szentelyeve valt. A templom es kornyeke a khmer birodalom fovarosa volt tobb evszazadon at, egeszen addig, amig a thai (sziami) seregek 1431-ben el nem foglaltak a teruletet. A templomokat ezek utan alig hasznaltak, es csak a francia kolonialis idoszakban kezdtek el az oserdo fogsagabol ujra kiszabaditani. Ime egy terkep a teruletrol:
Amint latjatok, Angkor Wat csak egy a sok kozul, es a tobbi templom mind kilometerekre van, igy fogadtunk egy tuk-tukot egesz napra, s egy hosszu nap alatt mindent megneztunk, amit akartunk. Angkor Wat utan a Bayon templomot neztuk meg, amely orias Buddha fejeirol hires:
Ezt kovette Ta Prohm, melyet a turistavezetok csak Tomb Raider templomkent emlegetnek, mert itt vettek fel nehany reszt a Tomb Raider cimu film forgatasakor. A film felejtheto, de Angelina Jolie szerkoja es a templom latvanya annal kevesbe: 
A napot megkoronazando visszamentunk Angkor Wat-hoz, hogy megnezzuk a naplementet. Sajnos aznap eppen nem volt latvanyos a naplemente, de ahogy ott ultunk, es neztuk, hogy a valtozo fenyviszonyok mikent festik at a templom falait, elkezdtunk beszelgetni egy kambodzsai aruslannyal, ami sokat segitett abban, hogy megertsuk, mennyire nehez is az elet Kambodzsaban. Miutan meghallgattuk, Livivel azonnal a standja fele vettuk az utunkat es vettunk tole egy kis aprosagot.
Siem Reapben egyaltalan nem lattuk, hogy mekkora a szegenyseg, de amikor egy 10 oras(!), iszonyatosan kenyelmetlen hajout utan megerkeztunk Battambangba, egyertelmuve valt, hogy a Nyugathoz viszonyitva az emberek rendkivul szegenyek. Az utcak Battambangban, mely Kambodzsa 2. legnagyobb varosa rendkivul piszkosak, szemetesek, az utak – ha egyaltalan le vannak aszfaltozva – tele vannak katyukkal, a hazak pedig eleg kokany kinezetuek. Battambangban talalkoztunk eloszor tobb koldussal, akiknek sokszor hianyzott valamelyik vegtagja. Kulonosen tortenelmi kontextusba helyezve lehet megerteni ezeknek az embereknek a nyomorusagat. Szivszorito volt latni peldaul, amint egy nagyon betegnek tuno oregasszony vett egy kis tiszta ivovizet, miutan adtunk neki egy kis penzt.
Battambangba csak azert mentunk, mert azt olvastuk, hogy a Siem Reapbol ide vezeto hajout felejthetetlen… hat, ahogy vesszuk. Ulogumoink sohasem fogjak elfelejteni ezt a kemeny padot, mellyel a 10 oras ut soran intim kozelsegbe kerultek. :) Szoval Battambangot egy nap utan a hatunk mogott is hagytuk, hogy vegre meglathassuk Phnom Penh-t, Kambodzsa fovarosat.
Phnom Penh-rol azt irjak, hogy vagy utalja az ember, vagy megszereti azonnal. Hat, mi az elobbi csoportba tartoztunk. :) Nagyon szegeny, nagyon koszos, nagyon tulzsufolt. Azonban a mi fo celunk a fovarosban az volt, hogy tovabb tanuljunk a Pol Pot idoszakrol. Ehhez eloszor is elmentunk a Tuol Sleng muzeumba, melyet a Pol Pot era alatt S-21-es bortonnek neveztek. Maga az epulet korabban egy kozepiskolanak adott helyet, majd a Khmer Rouge 1975-ben atalakitotta a kis osztalytermeket cellakka es vallatoszobakka. Az ide kerult emberek 99.9%-a nem latta tobbet a napvilagot… miutan kicsikartak beloluk vallomasukat – el sem kovetett bunokrol – vagy halalra kinoztak oket, vagy a kivegzomezore kuldtek oket, ahol egy baltaval vagy asoval fejbevagtak oket a kiasott tomegsirok szelen. A gyerekeknek sem kegyelmeztek: a csecsemoket egy fahoz vagtak mielott oket is a tomegsirba dobtak:
Hogy mi minden is kavarog az ember fejeben, miutan vegignezte a kepeket errol a sok szornyusegrol, azt egy falfelirat foglalta ossze talan legjobban:
Magyarul: Nincs Isten, hol az indok, oda az elet, nincs igazsag!
Innen a mar korabban emlegetett Choeung Ek kivegzomezot mentunk el megnezni, mely tobb tizezer ember vegso nyughelye. A mezo kozepere epitettek egy sztupa-szeru emlekmuvet, amelyben a polcokrol emberi koponyak bamulnak le a szornyusegek elott ertetlenul allo latogatokra. A tomegsirok kozott setalva az embernek a laba ele kell neznie, mert mindenfele emberi csontok es ruhadarabok tunnek elo a foldbol. A setank vegere szotlanul ballagtunk egymas mellett… nehez ennyi szornyuseget megemeszteni egy nap.
A hatralevo ket napban meg megneztuk a nemzeti muzeumot, a kiralyi palotat, az orosz piacot es a Wat Ounalom nevezetu templomot, amely nevehez huen nem sokaig kototte le figyelmunket. Kambodzsaban eltoltott utolso napunkat, mely utazasunk utolso napja is egyben :( leginkabb pakolassal es szortirozassal toltottuk. Habar nem vettunk sok mindent, a taskank csak nem akar lecsukodni. Lehet, hogy nem akar meg hazamenni. De mi mar igen! 2 ora mulva repulunk Bangkokba, onnan egy 12 oras repulout utan Londonba erunk es ha minden jol megy, el is fogjuk erni a Malev gepet, ami visszarepit majd bennunket Budapestre. Szoval, aki bujt, aki nem, megyunk!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése